Ugrás a tartalomhoz

Védett fajok

kis színjátszólepke

Adatok

Magyar név: kis színjátszólepke

Latin név: Apatura ilia

Tágabb kategória, magyar: Ízeltlábúak (törzs)

Tágabb kategória, latin: Arthropoda (phylum)

Szűkebb kategória, magyar: Lepkék (rend)

Szűkebb kategória, latin: Lepidoptera (ordo)

Fokozottan védett: nem

Természetvédelmi érték: 10 000 Ft

Védetté nyilvánítás éve: 1982

Védelmet biztosító jogszabály melléklete: 2. melléklet

További információk

Tarkalepkefélék családja (Nymphalidae)
 
 
Kis színjátszólepke (Apatura ilia)
A szárnyfesztávolsága 50-65 mm. Elülső szárnya csúcs irányában megnyúlt, a csúcs kihegyesedő és kissé ferdén lemetszett. Hátulsó szárnya a belső szöglet felé megnyúlt. Az elülső szárnyon a cu ér közelében lévő, hátulsóra cu2 és a belső ér között elhelyezkedő kis szemfolt a jellemző. Hátulsó szárnyán a fehér vagy sárga harántsáv a belső szegély felé elkeskenyedik, külső széle elmosódott, az m3 ér mentén nem, vagy csak alig ugrik ki. A belső szöglet szemfoltjának nagy fekete írisze van, olyakor kék pupillája is, a szegély mentén elhelyezkedő sárgásvörös foltok sávjában az egyes foltok nagyok, szögletesek. A fonákon a világos harántsáv a sejt alatt hegybe szalad ki, a szárnyakon a pikkelyzet sűrű, erősen fed és így a szárnyak nem áttetszőek. Magyarországon két alakja fordul elő: 1) sárgásbarna rajzolatú, alapszíne meleg barna, gyengén irizáló; 2) feketésbarna alapszínű, fehér rajzolatú, erősen irizáló. Elülső szárnyán a szemfolt kisebb, mint a nagy színjátszólepkén (Apatura iris), a fekete írisznek nincsen pupillája, a külső szegély a szárnyak legvilágosabb része. A hátulsó szárny fonákjának a színe a sárgászöldtől a világos kávébarnáig változik, a gyöngyfoltsor helyettesítő szalag halvány vagy éles. Az m3 és a cu erek között olykor erőteljes szemfoltok láthatóak benne. A hím irizál. Hasonló faj: A magyar színjátszólepke (Apatura metis) kisebb, finomabb, áttetszőbb pikkelyzetű, halványabban irizál, valamint a hátsó szárnya szélesebb.
Európai–kelet-ázsiai diszjunkt („Sybilla”) faunaelem, fűz-nyár fogyasztó faj. Euroszibériai (bicentrikus) elterjedésű faj, amely hazánkban elsősorban hegy- és dombvidéken él, azonban az alföldi folyók menti fűz-nyár ligeterdőkben, bokorfüzesekben is előfordul.
Élőhelyei elsősorban liget- és láperdők; így a síkvidéken fűz- és nyárligetek, hegyvidéken pedig égerligetek. Hernyója polifág, tápnövénye különböző fűz (Salix spp.) és nyár (Populus spp.) fajok, különösen a rezgő nyár (Populus tremula), fekete nyár (Populus nigra) és a kecskefűz (Salix caprea). Síkvidéken többnyire a fehér nyár (Populus alba) és a fekete nyár (Populus nigra), kultúrterületeken a jegenyenyár (Populus nigra ’Italica’) is. Hűvösebb helyeken a rezgő nyár (Populus tremula). Az imágó (május közepétől) június közepétől augusztus közepéig (szeptember végéig) repülhet, a rajzási csúcs július elejére esik.
 
Leírás forrása:
Gozmány László Dr. (1968): Nappali lepkék – Diurna in Magyarország Állatvilága – Fauna Hungariae XVI. kötet – Lepidoptera, 15. füzet. Akadémia kiadó, Budapest. 205 pp.
 
Kép(ek) forrása:
http://kitaibel.hu/lepidopterology/nappali/page85aa.html
 

Fajok elterjedése

Galéria

Sáv bezárása